Vérszívó lakótársaink, az ágyi poloskák

Ősidők óta hűségesek hozzánk. Közelségünk mindennél fontosabb számukra, létünk létfenntartásukat biztosítja. Ellentmondást nem tűrően követnek új lakóhelyünkre, bármennyire is szeretnénk, eszük ágában sincs elengedni bennünket. Példátlan ragaszkodásukkal gyötrelmes éjszakákat s nappalokat okoznak számunkra, megszabadulni tőlük komoly kihívást jelentő, szakemberért kiáltó feladat. A szóban forgó teremtmények, a lakások, kollégiumok, hotelek és tömegközlekedési eszközök visszatérő, ugyanakkor hívatlan vendégei: az ágyi poloskák.

Ezeknek a 3-5 mm nagyságú, rozsdabarna színű rovaroknak az elnevezése talán nem a legprecízebb, tekintve, hogy nem kizárólag az ágy szolgál remek búvóhelyként számukra- bár kétségtelenül az ágyban s annak közvetlen közelében érzik magukat a legjobban. A lakás számos pontján és azon kívül is rejtőzhetnek, kedvelik a gardróbokat, ruhaneműket, fotelokat, könyveket, falon lévő repedéseket, réseket, kárpitüléseket, bőröndöket… Napestig sorolhatnánk még azokat a felületeket ahol előfordulhatnak ezek a galád vérszívók.

Az ágyi poloskák jelenlétéről árulkodhatnak többek között: ágyi poloskatetemek, levedlett bőrük, vérpöttyök az ágyneműn, ágyi poloska ürülék (kis fekete pöttyök a búvóhelyeken), ágyi poloska peték (max. 1 mm nagyságúak hosszúkás formájúak, krém–fehér színűek), illetve az általuk kibocsátott jellegzetes, édeskés szag. A legfőbb szempontjuk tartózkodási helyük megválasztásánál, hogy ember, emberek legyenek a közelükben, ennél fogva a sűrűbben lakott területeken nagyobb mértékű a poloskafertőzöttség. Annak érdekében, hogy elérjék áldozatukat egészen nagy távolságokat képesek megtenni, s teszik mindezt nagy leleményességgel: csomagokon, ruhákon, de akár háziállatokon is utazhatnak amíg célt érnek. Érdemes tehát körültekintőnek lenni, és különösen használt textíliák, bútorok vásárlása esetén alaposan átvizsgálni az otthonunkba kerülő tárgyakat.

Az ágyi poloskák alkalmazkodóképessége figyelemreméltó, olyan meleg éghajlatú helyektől kezdve mint Mexikó, egészen olyan hideg éghajlatú területekig mint Oroszország, bárhol okozhatnak bosszússágot a világon. Szobahőmérsékleten több hónapig is képesek életben maradni táplálék nélkül, hidegebb hőmérséklet esetén pedig még hosszabb ideig, ilyenkor anyagcseréjük lelassul, ezzel is adaptálódva a környezeti körülményekhez. Igazi túlélők tehát, ám ennek ellenére sokan nem veszik komolyan őket, mondván: az én lakásom tiszta, így engem biztosan nem fenyeget poloskaveszély! Sajnos, ez a széles körben elterjedt hiedelem valójában köszönőviszonyban sincs a valósággal.

Az ágyi poloskát nem igazán érdeklik a higiéniai körülmények, a leglepukkantabb lakástól az ötcsillagos szállodákig bezárólag bárhol megjelenhetnek, ahol potenciális táplálékot érzékelnek. A hő-és szén-dioxid kibocsátás forrását keresik, vérre szomjazva, fittyet hányva a lakás tisztaságára. Éjszakai lények, így jellemzően ekkor zargatnak szipókájukkal. Köszönhetően érzéstelenítőt is tartalmazó nyáluknak, magát a szúrását nem érezzük, a vérszívás után keletkező szúnyogcsípéshez hasonlító bőrelváltozások azonban rettenetes viszkető érzést váltanak ki. Akadnak szerencsés kivételek is persze, akiknek szervezete nem reagál a poloskacsípésre, ám az érzékenyebb emberek rendesen megszenvedik az ágyi poloskák látogatását.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy irtásuk egyre inkább embert próbáló feladattá válik, az irtószerekkel szembeni ellenálló képességük fokozódásából adódóan. Fennmaradásuk és vészesen növekvő elterjedésük oka, hogy a történelem során mindig is kitartóan alkalmazkodtak különböző életkörülményekhez és az ember életmódjához. Ahogy már fentebb szó esett róla, a nagyobb népsűrűségű települések a legveszélyeztetettebbek poloskafertőzés szempontjából. Kritikus helyzete miatt nem hagyhatjuk említés nélkül London városát, ahol a 2008-tól 2014-ig terjedő időszakban duplájára emelkedett a poloskafertőzöttség mértéke.

Az ágyi poloska gócpontok leginkább a szállodák, hostelek, panziók, ahol sok ember, sok felől megfordul és ahol nem mindig végzik el a kártevők elleni megfelelő óvintézkedéseket, ellenőrzéseket. Szakértők elsősorban a külföldről hazautazók, illetve turisták felelőtlenségében látják a probléma eredetét, hiszen a városba érkezők csomagjaikban, ruháikon egész egyszerűen behurcolják a poloskákat. Ez a jelenség egyébként globális szinten is ugyanígy megfigyelhető: a technológiai fejlődés és a megnövekedett utazási kedv törvényszerűen vonta maga után a poloskafertőzöttség ugrásszerű növekedését is.

A 2008-as gazdasági világválság számos településen csak tetézte helyzetet, a különböző vendéglátóegységek ugyanis sok esetben költségeik csökkentése érdekében a rovarirtáson spóroltak, aminek a statisztikák szerint bőven meg is lett a böjtje. Kisebb jelentőségű, de nem elhanyagolható tényező még az antik bútorok és régi ruhadarabok iránti növekvő kereslet, ami szintén növeli a poloskák terjedésének kockázatát. Poloskafertőzöttség tekintetében a leginkább kétségbeejtő helyzetben lévő ország vitán felül az USA, amelynek elsősorban a keleti partvidéken lévő államai állnak mindennapos harcban az ágyi poloskákkal.

A lakóházakon és szállodákon kívül előszeretettel okoznak kellemetlenségeket mozikban, színházakban, éttermekben, üzletekben is. New Yorkban nem számít meglepetésnek az évenkénti több ezer regisztrált poloskacsípés sem. Égető szükség van tehát nagyobb hangsúlyt fektetni a prevencióra és a körültekintőbb, tudatosabb viselkedésre. Ha már megtörtént a baj, a poloskák elleni küzdelem során a legjobb stratégia a poloskafertőzöttség korai felismerése, majd a növekedését csírájában elfojtó eljárások azonnali alkalmazása, melyet bízzunk valóban hozzáértő szakemberre! A hatékonyság érdekében, pedig rendkívül fontos a rendszeres nyomon követés is.