Amikor kártevőkről és azok irtásáról beszélünk, el kell különítenünk a házban találhatókat a kertiektől. Egy másik osztályozás szerint vagy mi magunk teszünk ellenük valamit, vagy szakemberre bízzuk a védekezést.

Az egészségügyi kártevők elleni védekezést kormányrendelet szabályozza. Eszerint a fertőző betegséget terjesztő vagy egészségügyi szempontból ártalmas rovarokat és egyéb ízeltlábúakat irtani kell.

Ezenfelül nekünk kell gondoskodnunk a rágcsálók és egyéb állati kártevők távoltartásáról vagy irtásáról is. A jogszabály azt is tisztázza, mik minősülnek egészségügyi kártevőknek.

A leggyakoribb kártevők a lakásban

A házban található kártevők ellen mi magunk is sokat tehetünk, de sajnos vannak olyanok, amelyekkel nem könnyű elbánni. A megelőzés az egyik alapvető dolog, amit észben kell tartanunk.

Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljenek minket a kártevők, illetve akkor, ha már megtörtént a baj.

Négylábú ellenségeink, a rágcsálók

Ha nem szeretnénk egérrel vagy patkánnyal találkozni otthon, az élelmiszereket mindig tartsuk zárt edényekben. Gondoskodjunk arról, hogy a rágcsálók lehetőleg ne jussanak be a házba.

Érdemes szúnyoghálót szereltetni azokra az ajtókra és ablakokra, amelyeket gyakran nyitva tartunk. Már kapható vékony drótszálból készült változat, ezeket általában nem tudják átrágni.

A szemetesből is inkább a zárt fedelűt válasszuk. Ha van komposztálónk, erre ne dobjunk élelmiszert, mert vonzza a rágcsálókat, és egy idő után nemcsak ezt látogatják, hanem az otthonunkat is.

Ha már megtörtént a baj, csapdákkal védekezhetünk. Vannak kimondottan állatbarát megoldások, amelyek nem agyoncsapják őket, hanem kis rácsos ketrecbe zárják. Valamilyen vonzó élelmiszert tegyünk bele, például sajtot vagy kolbászt. Ha a csapda bezáródott, utána akár szabadon is engedhetjük őket, de vigyázzunk, hogy ezt távol az otthonunktól és más lakóépülettől tegyük.

Persze vannak még hatékony, ám elég drasztikus módszerek a mérgektől az olyan csapdákig, amelyek agyon is csapják az áldozatot. Azonban ezeknél nagyon kell ügyelnünk, hogy se kisgyerek, se háziállat ne férjen hozzá, mint ahogyan az elhullott tetemekhez sem, mert ezek nem veszélytelenek.

Léteznek természetesen elektromos rágcsálóriasztók is, amelyek hanghatással tartják őket távol vagy űzik el őket, ezeknek a hatékonyságában azonban nem mindenki bízik.

Mit tegyünk a hangyák ellen?

A hangyák ellen a legjobb megelőzés, ha sehol nincsen morzsa a lakásban, a kiömlött édes, cukros italokat pedig azonnal felmossuk.

Ellenük is kaphatók hangyairtó porok és aeroszolok, de óvatosan bánjunk velük, ha kisgyerek vagy háziállat is van a lakásban. A természetes szerek közül bevethetjük a sütőport vagy a szódabikarbonát is. A vonulási útjukra szórva hatékonyan távol tartják őket.

Mivel a hangyák az erős illatokat sem szeretik, ha fahéjat szórunk vagy ecetet permetezünk a vonulási útra, szintén elrettentjük őket.

Mi a helyzet a csótánnyal?

A csótányt általában mindenki gusztustalan bogárnak tartja, nem véletlenül. Nehéz tőlük megszabadulni, ezért jobb, ha be sem engedjük őket a lakásba. Mivel a fal repedésein és a vízvezeték csövek mellett is eljut mindenhová, érdemes ezeket a réseket betömködni.

Házilag nehéz tőlük megszabadulni, ha már elszaporodtak. A legtöbben agyonütik őket, amikor meglátják, de ez nem túlhatékony megoldás. Velük szemben tartós eredményt általában csak a szakemberek hoznak, akik megfelelő szerrel körbe permetezik a házat. Ha társasházról van szó, csak akkor érhetünk el tartós eredményt, ha minden lakásban elvégzik a megfelelő irtást.

Apró, de kellemetlen ellenségeink, a bolhák

A bolhák szerencsére manapság már ritkábban előforduló kártevők, de a kis kedvenceinkkel bekerülhetnek a házba. Éppen ezért érdemes bolhanyakörvet tenni rájuk, vagy bolhairtó szerekkel bekenni a bundájukat.

Az almukat is rendszeresen kell takarítani. Ha elszaporodtak a lakásban, bolhairtó porokkal szórjuk be a fertőzött területet. Itt is igaz, hogy óvatosan használjuk, ha gyerekek is vannak.

A félelmetes darazsak

A darázs ellen leginkább szúnyoghálóval tudunk védekezni, ha nem szeretnénk, hogy berepüljön a lakásba. Sajnos azonban nem ez az egyetlen hely, ahol találkozhatunk vele.

Előszeretettel építik a fészküket a padlástérbe vagy a redőnytok belsejébe. Ha kicsi a fészek, mi magunk is lefújhatjuk aeroszollal, de ha nagy, hívjunk inkább szakembert.

Egy csapat feldühödött darázs nagyon veszélyes lehet mindenkire, az allergiásokra pedig különösen.

Apró bosszúság a kamrában: a zsizsikek

Sok bosszúságot okoznak a zsizsikek, amelyek a hüvelyeseket, lisztféléket találják meg. Itt megelőzésről nem nagyon beszélhetünk. Ha már megtörtént a baj, a fertőzött élelmiszert minél előbb távolítsuk el még a lakásból is.

Ezek után még egy alapos takarítás sem árt a szekrényekben, legjobb, ha mindezt ecetes vízzel tesszük. Ezen kívül házi praktika még a babérlevél, amelynek állítólag nem szeretik az illatát. A por változat a legjobb, szerencsére kapható a boltokban, nem magunknak kell a leveleket megőrölni.

A ruhák és élelmiszerek ellenségei: a molyok

A molyok nagy bosszúságot okoznak a mind a kamrában, mind pedig a ruhásszekrényben. Az élelmiszermoly azokat az élelmiszereket támadja meg, mint a zsizsik, ráadásul a csokoládét, az aszalványokat is.

Ha megjelentek, az eljárás ugyanaz, mint a zsizsikek esetében. A ruhásszekrényből pedig vagy bolti molyirtóval vagy levendulászacskóval távolíthatjuk el őket, és a távoltartásukban is hatékony.

A leggyakoribb kártevők a kertben

Sajnos nemcsak a házunk, lakásunk van kitéve kártevőknek, hanem a tágabb környezetünk is. Ha valaki kertes házban lakik, hétvégi kertje vagy nagyobb, művelésre való földterülete van, tisztában van a kártevőkkel. Lássunk most mi is néhányat!

A gyorsan szaporodó levéltetvek

A levéltetvek a legtöbb kiskerttulajdonos életét megkeserítik. Mivel a növények nedveit szívogatják, komoly károkat okoznak, a növény akár el is halhat, de mindenképpen torzulni fog.

Nagyüzemi gazdálkodás mellett a vegyszeres kezelés az egyetlen megoldás, a házunk körül azonban nem kell azonnal kemikáliákhoz nyúlnunk. Ha csalánt áztatunk be pár napra, a leszűrt lével lemoshatjuk az érintett növényt. Segíthet az ecet-cukor-szódabikarbóna-szappan keverékéből készült lemosó is.

Ha a kertünket előszeretettel látogatják katicák, ők is hasznosak lehetnek a védekezésben. Hobbikertben az is megoldható, hogy olyan növényeket ültessünk féltett növényeink mellé, amelyeket a levéltetvek nem szeretnek. Ilyen például a körömvirág, menta, levendula, oregánó.

Sajnos nagyobb növényeknél ezek a módszerek nem működnek, ott marad a permetezés.

A pajzstetvek

A pajzstetvek ugyanolyan károkat tudnak okozni, mint a levéltetvek. Könnyen felismerhető, ha a növényünk érintett, mert ezek az állatok a növény nedvéből kiválasztják a cukros levet, és azt hátra hagyják. Vagyis amelyik növény ragacsos, valószínűleg pajzstetves.

Szerencsére a katicák ezeket a kártevőket is előszeretettel fogyasztják. Ha a kertünkben nincs katica, szappanos szivaccsal dörzsöljük le a növényeket, így meg tudunk tőlük szabadulni. Ha ez gondot okoz, vagy nagyobb növény érintett, akkor a permetezés a megoldás.

A burgonya ellensége, a krumplibogár

A burgonyabogár vagy közismertebb nevén krumplibogár nagyon kártékony, mert mind a lárvája, mind a kifejlett bogara károsítja a növényt. Ha nem védekezünk ellenük, a kárunk akár 80%-os is lehet.

Kiskertekben, kevés számú burgonyabokor esetében elegendő, ha kézzel eltávolítjuk a bogarakat és azokat a leveleket, amelyeknek a fonákján lerakták a petéket. Ha ezt rendszeresen megtesszük, nem okoznak nagy kárt.

Bár vannak természetes ellenségei, mint például egyes poloskafajok, ezek nem képesek a szapora krumplibogarakat kordában tartani. Nagyüzemben vagy sok bokor esetén a permetezés az egyetlen hatékony megoldás.

Sok gondot okoznak a fúrólegyek

A fúrólegyek petéiket a növények szövetébe vagy a gyümölcsök magházába rakják, és azok a növények szöveteit és a gyümölcsök húsát eszik.

Körülbelül az utóbbi 10 évben terjedt el Magyarországon egy korábban ismeretlen kártevő, a nyugati dióburok-fúrólégy. Petéi a dió zöld burkában fejlődnek, abból táplálkoznak. A dióbelet ritkán károsítják, viszont a termés a károk miatt kisebb lehet, a zöld burok megfeketedik, és nehezebben távolítható el, tapad, így a betakarítás is nehezebb.

Védekezni nehéz ellene, de megfelelő talajtakarással a nyűvek nem jutnak a talajba, nem tudnak bebábozódni és áttelelni. A fertőzött diót érdemes leszedni, megsemmisíteni. A rajzás idején érdemes zöldes-sárgás ragadós lapot kihelyezni a diófára, hogy lássuk, mikor rajzik a legtöbb egyed.

Ekkor ugyanis növényvédő szerekkel védekezhetünk a fúrólegyek ellen.

A népes atka család

Az atkák nemzetsége számos kártékony fajt fel tud mutatni. A takácsatkák a növények nedveiből táplálkoznak, így károsítva azokat. A növény levelei, termése kifakulnak, lehullanak.

A gubacsképző atkák inkább a leveleket támadják. A levélatkák kis méretűek, szemmel nem is láthatóak, éppen ezért csak akkor vesszük észre a jelenlétüket, amikor már nagyban károsodott a növényünk. Kedveli a szőlőt, már az egészen kis hajtásokat megtámadja.

A legtöbb atka ellen a vegyszeres védekezés az egyetlen lehetőségünk. Mivel az összes alakot nem pusztítják el az atkaölők, ezért érdemes azokat váltva használni, a védekezést sűrűn ismételni, ha szükséges.

A meztelencsigák

A csigák közül a nagy meztelencsiga a kevésbé veszélyes. Általában nem is szaporodik el a kertekben olyan mértékben, hogy komolyan védekeznünk kelljen. Elég, ha összeszedjük őket.

A spanyol csupaszcsiga ezzel szemben a nagyon szúrós és büdös növényeken kívül mindent lerág. Mivel nálunk nem őshonos faj, kevés természetes ellensége van. Amelyek léteznek, azok viszonylag ritkán fordulnak elő a kiskertekben: ilyen a fogoly, a fácán, a vakond, a sün, futóbogarak, a tarajos gőte vagy a lábatlan gyík. Csigaölő szerekkel is védekezhetünk ellenük.

A kiskertünket megvédhetjük úgy, hogy a példányokat összegyűjtjük, megsemmisítjük. Illetve nálunk kevésbé elterjedt, de létezik az indiai futókacsa, amely szívesen fogyasztja ezt a csigafajt, ráadásul a növényekben nem tesz kárt, kivéve a salátát.

Kis kertben kár tartani, de nagyobb kertekben hasznos lehet, ha biztosítani tudjuk számukra a megfelelő vízmennyiséget és azt, hogy ne tudjanak elszökni.

Ritka vendégek

Léteznek olyan kártevők, amelyek időnként csak „meglátogatják” a kerteket, gyümölcsösöket, vetéseket. Ilyen az őz, a szarvas, a vaddisznó, a mezei nyúl. Ellenük a terület gondos körbekerítésével védekezhetünk.

A hosszúra nyúlt listából látható, hogy a kártevők jelen vannak az életünkben. Megelőzéssel vagy védekezéssel azonban elérhetjük, hogy a számuk minimálisra csökkenjen, vagy el is tűnjenek az életterünkből, környezetünkből.