Valószínűleg nincs olyan felnőtt, aki élete során ne találkozott volna még csótánnyal, ugyanis ezek az állatok szinte mindenütt ott vannak. Bár nagyon sokféle csótány létezik, az emberek általában csak néhány fajtával találkoznak.

Ebben a bejegyzésben mindent megtudhatunk erről a kártevőről, és az irtásáról.

Szaporodásuk, fejlődésük

A csótányok szaporodása elég különleges, mert a rovarokra nem jellemző módon párzásukat egy udvarlási ceremónia előzi meg, mely igen hosszan tart. Tojásrakással szaporodnak (ovipária).

A petetokban nem ritkán 20-50 darab pete is található, a petetokban a kis csótányok kb. 3-20 hétig fejlődnek, a körülményektől függően. Az állatok teljes kifejlődése 3-5 nap alatt megy végbe.

Életmódjuk

A csótányok mindig csoportokban élnek. Szeretik a meleg helyeket és a sötétet, ezért legtöbbször a fürdőszobában, a kamrában, az étkezőben, konyhában találhatók meg. Ritkán merészkednek a hálószobába, szobába.

Szinte mindent képesek megenni, nemcsak az élelmiszert. A szövetet, a papírt, a bőrt, viaszt, szappant, ételmaradékot, szinte bármit, ami az útjukba kerül. Táplálék nélkül hetekig is elvannak, a folyadék azonban fontos számukra.

A túlélés mesterei

Ezek a rovarok nagy túlélők. Sokan úgy tartják, hogy egy atomtámadást is simán átvészelnek. Ez annyiban igaz rájuk, hogy magát a sugárzást elviselik, de szaporodási képességeiket elvesztik, tehát ha az a generációjuk kipusztul, akkor a populációnak is vége.

Túlélési képességük ennek ellenére igen figyelemre méltó. ennek az az oka, hogy lapos kis testükkel bárhova beférkőznek, akár a talaj lyukaiba is, ahol védve vannak a hidegtől és a melegtől, a szélsőséges körülményektől.

Mivel táplálkozásuk nem egy adott dologra koncentrálódik, bármit megesznek, amivel csak találkoznak. Szaporodásuk is a túlélést segíti, mert a petéik kemény, ellenálló, víz- és ütésálló petetokban van.

Ha arról van szó, az extrém körülmények között is megélnek, legyen az túl hideg vagy meleg.

A csótányok méretükhöz képest a leggyorsabb futók, másfél métert is megtesznek egyetlen másodperc alatt, tehát szinte lehetetlen megfogni őket. Van még egy igen érdekes képességük, saját testüket képesek összepréselni, mert a külső vázrendszerük nem kemény, hanem szinte végtelenül rugalmas. Ha el akarjuk taposni, biztos, hogy nem fog sikerülni.

A tudósok nagyon szívesen kísérleteznek velük, annyira különlegesek. Megállapították többek között azt is, hogy annyi génjük van, mint az embereknek. Az amerikai csótányról kiderítették, hogy akár 700 napig, azaz majdnem két évig is élhet.

A csótányok a szaglásuk segítségével kommunikálnak egymás közt. Az immunrendszerük szinte példátlan az élőlények között, szervezetük szinte minden anyag lebontására képes. Olyan génekkel rendelkeznek, melyek lehetővé teszik elvesztett végtagjaik visszanövesztését. Gondoljuk csak a gyíkok egyes fajtáira, melyek a farkukat tudják visszanöveszteni. A csótány bármelyik testrészét tudja reprodukálni egy-két alkalommal.

Ezek az állatok még fej nélkül is képesek élni, kb. 9 napig. Ugyanis a csótány, ha elveszti a fejét, nem hal meg a vérveszteség miatt, mert továbbra is megmarad a keringési rendszere, légzése sem áll le, ezt különleges testfelépítésének köszönheti.

Ha arra kerül a sor, akár saját döglött fajtársát is megeszi.

A legismertebb csótányfajták

A csótányokra összességében elmondható, hogy hasonlók a tulajdonságaik, azaz a lapított test, ovális testforma, hihetetlenül gyors mozgás. Egy pár összetett szemük és két pontszemük van, valamint hosszú csáp van még a fejükön.

Szájszervük lefelé áll, és nagyon erős, ezért van az, hogy képes bármit megenni. Két pár szárnnyal rendelkeznek, mellyel néhány fajta repülésre is képes. A potrohukon lévő illatmirigy segítségével tudnak kommunikálni egymással. Az igazán jelentős részük a természetben él.

Méretük, színük jelentős eltéréseket mutat, megjelenési formájuk változatos. Hazánkban nagyjából csak 14 faj található, ezek közül igen gyakran a konyhai csótánnyal, az amerikai és német csótánnyal, valamint az erdei csótánnyal futhatunk össze, mint egészségügyi kártevővel.

Ez utóbbi fajta nem kártékony, azonban a többiek irtása kötelező, ami nem véletlen, hiszen bárhol előfordulhatnak, nemcsak a rendezetlen, piszkos lakásokban, hanem a saját otthonunkban, éttermekben, munkahelyen, sőt még a kórházakban is. Nem kellemes látvány, mikor egy frissen műtött sebbel a hasunkon azt látjuk, hogy hogyan mászik elő egy csótány a konnektorból.

Ezek a rovarok beszennyezik az ételeket, amihez hozzáférnek, rajta hagyják ürüléküket, tönkre tehetik a háztartási gépeket. Allergiás tünetek megjelenéséért is felelősek lehetnek. A gyerekekre különösen veszélyesek, mert betegségeket terjesztenek.

Az erdei csótány

Ez az állat mostanában kezdett el nálunk terjedni.

Rémisztő, mikor invázió szerűen megjelennek, és ellepik a környéket. Egyre gyakrabban tűnnek fel Budapesten is. Először csak a kertvárosokban, de mostanra már a belvárosban is összefuthatunk velük.

A csótányoknak ez a fajtája annyira veszélytelen, hogy irtásuk nem szükséges. Képesek a repülésre, a tömeges rajzás az, amivel megijesztik azokat, akik épp részévé váltak ennek a mutatványuknak. Természetesen a lakásokba is simán berepülnek, de azért ez ritka.

Jellemzően ez az a fajta, amivel normál esetben a legkevésbé találkozunk.

Német csótány (muszkabogár)

Mostanára ez az a fajta, ami a leginkább elterjedt, mert igen gyorsan szaporodik. Terjedése annak is köszönhető, hogy a lábát jól tudja mászásra használni. Bármilyen felületen felmegy. Fajtájára jellemzően különösen vertikálisan mozog.

Különlegessége, hogy akár az üvegen is meg tud tapadni, és feljut a felületén bárhova. Jellemző barna színéről és a testén lévő két sötétebb sávról ismerhetjük fel. Bizonyos fokig még a repülésre is képes, bár nem a klasszikus értelemben vett módon, hanem tud közlekedni a levegőben is a siklórepülési technikájával.

Konyhai csótány (svábbogár)

A német csótány terjedése olyan gyors és sikeres, hogy kiszorítja a konyhait, mert ennek lassúbb a szaporodása, és mászásban sem könyvelhet el magának olyan sikereket, mit a másik.

Szívesebben lakik a pincékben, vagy legfeljebb a földszintet kedveli. Emeleten is megtalálható, de ide nem magától jut el. Általában mi visszük magunkkal, természetesen véletlenül.

A színe sötét és a fő probléma vele, hogy könnyen terjesztheti a szalmonella fertőzést.

Amerikai csótány

Ez az a csótányfajta, amivel általában nincs gondunk, annyira ritka. Nevében ugyan amerikai, de ennek ellenére Afrikából származik, ezért nagy meleg- és párakedvelő, ami azért fajtájára nem igazán jellemző.

Meleg- és páraigénye miatt a fűtés- és vízvezeték hálózatokat lepi el, ott megfelelőek számára a körülmények, ezért közintézményekben, kórházakban üti fel a fejét. Agresszív fajta, barnás-vöröses a színe, sárga foltok vannak rajta. Ugyanúgy kedveli a siklórepülést, mint német társa.

Orosz csótány

Ez az állat különlegességnek számít a csótányok között, mivel nem káros, hanem kifejezetten tenyésztik is. Érdemes megismerkedni vele, mert otthon könnyen szaporítható, és értékes tápanyagforrást jelent a házi kedvenceink számára.

Az orosz, vagy török csótány Közép-Ázsiából származik, azonban, ha megfelelőek a körülmények, akkor bárhol tenyészthető. Mivel nagyon magas a fehérjetartalma, a kórokozókkal szemben ellenálló, ezért szívesen szaporítják és árusítják állateleségként.

Nagysága 4 mm-től egészen 25 mm-ig terjedhet. Állateleségként azért is kedvelt, mert könnyű az otthoni tartása. Nem képes repülni, és nem tud felmászni az üvegen sem. Fontos, hogy szobahőmérsékleten legyenek a csótányaink, és a levegő ne legyen párás. Kifejezetten a száraz környezetet kedveli. Bár nagyon szívós állat, azonban a tartási körülményekre mindenképp figyelni kell, nehogy az egész állomány kipusztuljon.

Tárolásukhoz egy olyan műanyag doboz tökéletes, ami jól szellőzik, sok levegő tud bejönni rajta. Az aljára tegyünk széttépett, papírból készült tojástartót, ami majd megkönnyíti kiemelésüket is. A táplálkozásukra mindenképp ügyeljünk, mert tulajdonképp a hüllőnk, például kaméleonunk szervezetébe is az fog bejutni, amivel a csótányt tápláltuk.

Vegyszermentes élelmiszert adjunk nekik. Száraz táplálék nélkül sokáig bírják, de itatni mindenképp kell őket. Táplálhatjuk őket bogárzselével, különféle eleségállat táppal is, de szívesen fogyasztják a kutya- és macskakaját is. A száraz eleséget szórjuk be a tartódoboz aljára.

Az itatásukra mindenképp helyezzünk hangsúlyt. A legegyszerűbb, ha egy kis szivacsdarabot átitatunk vízzel. Akkor abból könnyen kiszívhatják a folyadékot. De a kiskedvenc hüllőnk érdekében legyünk ennél igényesebbek, és inkább friss zöldségekkel, gyümölcsökkel oldjuk meg itatásukat, mert így a kedvtelésből tartott kis állatunk hozzájut nyomelemekhez, vitaminokhoz, rostokhoz.

Adhatunk a csótányainknak almát, narancsot, répát, salátát, dinnyét, hámozott szőlőt, barackot, azonban véletlenül se kapjanak burgonya- és káposztaféléket. A zöldségeket, gyümölcsöket naponta cseréljük.

A fentieken kívül legalább 4500 féle csótányfaj létezik, melyből kb. 30 faj köthető az emberhez. Közülük főleg a fentebb említettek számítanak kártevőnek, és szükség lehet az irtásukra.

Fontos ismerni azt a tényt, hogy a csótányok a természet körforgásában hatalmas szerepük van azáltal, hogy lebontják a szerves, de a szervetlen hulladékot is. Ezért elpusztításukra csak akkor van szükség, ha az emberi otthonokban jelennek meg, de ekkor mindenképpen gondot kell viselni rájuk. Hihetetlen gyors szaporodásuknak köszönhetően ugyanis könnyen eszkalálódhat a helyzet, és nagy bajba kerülhetünk.

Csótányirtás

Mi is tehetünk azért, hogy elkerüljenek minket a csótányok? Semmiképp ne a lakásban gyűjtsük a szemetet, sem a háztartási hulladékot, sem a fémdobozokat, papírokat. Ételt ne hagyjunk elől.

A lakásunkban ne legyenek repedések, azokat gletteljük le, az átmenő csövek mellett se legyenek lyukak, mert a csőrendszer a csótányok számára olyan, mint egy autópálya.

Ha lakótelepi lakásban élünk, ott kiemelten figyelni kell az irtásukra, mert nagyon könnyen változtatják lakhelyüket. Ha egy lakásban is megtalálhatók, könnyen elszaporodnak mindenütt. Ezért lehetőség szerint fogjunk össze, és az összes lakásban rendeljük meg irtásukat. Ha ezt nem tesszük, akkor nagy valószínűség szerint hozzánk fognak menekülni.

A gélezés egy jó módszer, mert ilyenkor csak kis pöttyöket tesznek azokra a helyekre, ahol megfordulhatnak. A rovarok megeszik a gélt, és elpusztulnak. A még élő rovarok megeszik halott társaikat, így az ő szervezetükbe is bejut a méreg.

A permetezés is népszerű védekezés, mely a kétfázisú védekezés egyik módszere. Háziállatra, emberre veszélytelen. Mindenképpen érdemes szakértőt felkeresni a csótányirtás esetén, aki a körülmények ismeretében tud megfelelő kezelést javasolni.