Az egerek nagyon különleges jószágok. Bizonyos szempontból akár az emberekhez is hasonlíthatjuk őket, hiszen az emberek után egérből él a legtöbb egyed a földön.

Az emlősök harminc százaléka rágcsáló, melynek tetemes részét az egerek teszik ki. Akár az ember társának is mondhatjuk, mivel a kis sajtpusztítók igyekeznek mindig a közelünkben lenni.

A mi szempontunkból kártékonyak, mert emberi, illetve takarmány-táplálékot fogyasztanak, valamint fertőző betegségeket is terjeszthetnek, ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt a tényt sem, hogy emellett táplálékul szolgálnak nagyon sok állatnak, mint például a farkasoknak, rókáknak, ragadozó madaraknak.

Az ősegér

A házi egér már 15 ezer éve él az ember mellett, erre a következtetésre jutottak a tudósok, akik eddig azt feltételezték, hogy az egér csak akkor szegődött az ember nyomába, mikor az őseink áttértek a gazdálkodásra. Azonban ez nem így van, mert jóval korábban, már akkor az emberek mellett kezdett élni, mikor azok a vándorlás helyett a letelepedést választották.

Az emberek és az egerek közötti ellentét akkor élesedett, amikor a mezőgazdasági termelés általánossá kezdett válni. Ugyanis ekkor került ellentétbe az ember és ez a kis rágcsáló, mivel mindkét félnek ugyanarra a táplálékra, azaz a gabonára fájt a foga.

Az embereknek nem tetszett, hogy a kis cincogik a nehezen megtermelt, megszerzett magokat puszították. Az ellenük való küzdelem már ekkor megindult, mert az emberek féltettk az elemózsiájukat, ezért megpróbálták az egerek életét ellehetleníteni. A harc alapvetően azóta is tart, az emberek szeretnének megszabadulni tőlük, ezért különféle csapdákat állítanak fel.

Az irodalomban, filmekben is gyakran feltűnik az alakja, gondoljunk csak a Daniel Keyes 1966-ban megjelent világhírű regényére, „A virágot Algernonnak” c. művére, melyet megfilmesítettek, vagy Steinbeck „Egerek és emberek”. c. munkájára, melyből szintén film is készült. Sok gyerek és felnőtt kedvence a több részes „Stuart Litlle kisegér” c. film is.

Rágcsálók

Ezek a kis rohangáló apró állatkák az emlősök osztályába tartoznak, azaz gerincük és szőrük van. Gyakorlatilag a világ szinte minden pontján megtalálhatjuk őket, ahol ember él.

Megtelepedtek a falvakban is, és a városokban is, tehát valóban bárhol találkozhatunk velük. Ha mégsem látjuk őket, akkor ez annak köszönhető, hogy nagyon félénkek, bár az ember közelében élnek, de szinte láthatatlanul. Sokszor még a nyomukat is nehéz észre venni, annyira rejtőzködő életet élnek.

Jellemzőjük

Valóban aprók, nagyságuk a 10 cm-t sem éri el. Testét rövid, általában szürke színű szőr fedi, de lehet fehér, sárgásbarna, szürkésfehér, szürkésfekete is. Bundája tömött, megtartja a meleget, védelmet nyújt a külső behatások ellen.

Ha túlságosan hideg van, akkor képes hosszú szőrt növeszteni, ami a hidegtől is óvja. Megtelepedhet egész extrém körülmények között is, nem számít ritkaságnak az sem, ha egy hűtőházban, – ahol a hőmérséklet -5 foknál is hidegebb – ver tanyát és neveli fel utódait.

Bizonyos tekintetben hasonlítanak a majmokra, mert ők is szívesen tisztogatják egymást. Ez segíti a kolóniában a társas kapcsolatokat, az egymáshoz való kötődés, kölcsönös segítés kialakulását.

Rosszul látnak, ezért inkább szaglásukra, hallásukra támaszkodnak tájékozódásuk során. Ha bajban vannak, hangokat adnak ki, így találják meg egymást, esetleg az elkóborolt kicsinyeket.

Kifejezetten jók mászásban, ugrásban. Szinte hihetetlen, de akár testhosszuk háromszorosára is el tudnak ugrani. Egyensúlyérzésük is kiváló, akár a függőleges falra is felkapaszkodnak. Jól tudnak tájékozódni is.

Társas lény, tartásuk

Kolóniában él, ezért, ha egértartásra adjuk a fejünket, akkor mindig legalább páraban kell tartanunk. Mielőtt megvásároljuk az első egerünket, gondoljuk végig, hogy mit is szeretnénk kezdeni velük, miért szeretnénk tartani őket. Ha tenyészteni szeretnénk, akkor mindenképp különböző neműeket kell beszerezni. Amennyiben semmiképp nem szeretnénk, hogy utódaik legyenek, akkor nagyon figyeljünk arra, hogy mindenképp azonos neműek legyenek.

Mivel társas lények, a magányosan tartott egér nem lesz hosszú életű, immunrendszere is gyengébb, hamarabb megbetegszik. Az egyedül tartott egér depressziós lesz, és evésbe menekül, gyakori a túlsúlyosság.

Ha kedvtelésből, kiskedvencként szeretnénk egeret tartani, akkor a színüket is mi határozhatjuk meg. Az egerek tulajdonsága, taníthatósága nem a színüktől függ, azonban, ha tenyésztésben is gondolkodunk, akkor inkább azonos színűekkel kezdjünk, hogy egységes képet mutassanak majd az utódok.

Számolnunk kell azzal is, hogy ezek a kis rágcsálók igen szaporák. Egy alomban akár 10-15 kisegér is lehet. Gyorsan felnőnek, kilenc hetesen már ivarérettek. Az egérmama évente akár tízszer is fialhat.

Ezért szaporaságuk miatt nem biztos, hogy megfelelően el tudjuk helyezni őket.

Mindenképp nagyobb akváriumot, terráriumot vásároljunk, mint amekkorára először gondoltunk. Legalább 80-100 literesre lesz szükségünk, hogy megfelelő otthont tudjunk kialakítani számukra.

Fürgék és ügyesek, nagyot tudnak ugrani, erre is fel kell készülnünk, mikor az otthonukat kialakítjuk, ezért érdemes apró lyukú dróthálót tenni a tetejére.

A ketrecüknek, vagy az akváriumnak mindenképp jól szellőzőnek kell lenni, hogy ne betegedjenek meg. Olyan anyagból kell készülnie, amit nem tudnak megrágcsálni.

A ketrec azért sem ideális választás, mert kiszórják a számukra betett almot, homokot, élelmet, ezért nehéz lesz a takarítás. Az is könnyen előfordulhat, hogy annyira megrágják, hogy a végén kiszabadulnak belőle. Ha fémet rágnak, az nem tesz jót a foguknak. Fémet amúgy sem rágnának, ha szabadon élhetnének, viszont fogságban nem válogathatnak. Rossz hatással van a szervezetükre is, mivel így kihullhat a szőrük az orruknál, a bundájuk is megsérülhet.

Azért, hogy ne unatkozzanak, és unalmukban nem forduljanak egymás ellen, a figyelmüket mindig ébren kell tartani. Érdemes olyan játékokat betenni számukra, ami levezeti energiájukat, megmozgatja őket, ugyanakkor nem veszélyesek rájuk nézve, nem tudják tönkre tenni, megenni, nem sérti meg sem a lábukat, sem a szemüket, bundájukat.

Szeretnek jól bekuckózni, elbújni, rejtőzködni, ezért örülnek az odúknak, rohangálnak az úgy nevezett mókuskerékben, másznak a mászókákon. A játékok anyaga lehetőség szerint fa, esetleg agyag legyen. A műanyag azért nem megfelelő, mert rágás során a gyomrukba is kerülhet, azonban nem fogják tudni megemészteni.

Az egyszerű játékokkal is le tudják kötni magukat, mint például a WC papír guriga, kisebb kartondobozok, amibe bele tudnak bújni, de ha elrágcsálják, akkor sem lesz tőle bajuk.

A homokban való fürdés is kedvelt elfoglaltságuk. Jó játék is, és a bundájuk is tisztul, felfrissül. Alomként is használhatjuk, csak nem gazdaságos, mert sokszor ki kell cserélni, hogy ne büdösödjön be. Érdemes faforgáccsal keverni, ami jobban felszívja a folyékony ürüléket. A faforgács vásárlásánál figyeljünk arra, hogy illatosítottak is kaphatók. Inkább a szagalant válasszuk.

Folyamatos rágás

Szájukban egy pár metszőfog van, melyeket csak felül fedi a zománc. A szinte folyamatos rágás miatt a fogak gyorsan kopnak, de állandó növésben is vannak, ezért méretük alapvetően nem változik. Figyelniük kell arra, hogy tényleg mindig rágcsáljanak valamit, mert ha ezt nem tennék, akkor a foguk olyan óriásira nőne, hogy nem tudnák becsukni a szájukat, és az evésre is képtelenek lennének. Ezért rövid idő alatt elpusztulnának. Lételemük a rágás.

Laboregér

A fehéregerek a természetben nem találhatók meg, az ember tenyésztette ki őket. Különösen kedveltek a laboratóriumokban, általában ezzel a fajtával folytatják a kísérleteket. Genetikai, pszichológiai kutatásokhoz használják fel őket, de a gyógyszerkutatásban is komoly szerepük van. A szépségipar is előszeretettel veszi igénybe őket.

Előnyük, hogy fenntartásuk gazdaságos, jól, könnyen kezelhetőek, könnyű velük bánni, gyorsan szaporodnak. Szívesen fogyasztják a számukra előállított tápot.

Táplálkozásuk

Általában a rágcsálók mindenevők, így ezek a kis cincogók is. Első sorban a magokat kedvelik, mint például a gabonafélék, olajos magvak, dió, mogyoró, szotyola. De a kertben, mezőn a növények magvait is szívesen megeszi, közben a rovarokat is elkapja, pusztítja.

Amennyiben csapdával szeretnénk elkapni, akkor viszont nem érdemes abba sajtot tenni, hacsak nincs annak a sajtnak különleges aromája. Ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem tartozik a sajt a kedvenc csemegéjük közé. Inkább kedvelik a szalonnát, diót. Táplálkozásától függetlenül általában mindent összerág, amit csak talál, ami inkább kíváncsiságának köszönhető.

Ha mi szeretnénk etetni, akkor nyugodtan vegyünk neki a kisállatboltokban kapható tápot. Egyébként ezt mi is elkészíthetjük, ha különféle gabonamagvakat összekeverünk, majd darát kukoricát, esetleg kukoricapelyhet adunk hozzá. Az olajos magvakkal vigyázzunk, attól könnyen elhízhatnak. Egy kis kenyeret, kutyakekszet is adhatunk nekik. Természetesen a zöldségeket, gyümölcsöket is kedvelik. Amit aznap nem esznek meg, azt mindig dobjuk ki, hogy ne erjedjen. A kemény tojást, főtt rizst is szeretik.

A mennyiségre ügyeljünk, nehogy túletessük őket.

Kártékonyság

Bármennyire is cuki jószágok, és bármennyire fontos szerepük van a táplálékláncban, nem szabad elfelejtenünk, hogy mennyire kártékonyak, milyen nagy kárt okoznak az embereknek, és milyen sokféle betegség terjesztésében vesznek részt.

Sajnos, ha befészkelték magukat az otthonunkba, akkor el kell onnan távolítani őket. Lehetőleg próbáljunk meg humánusan hozzáállni a kérdéshez, és találjunk jó megoldásokat.

Ilyen megoldás lehet például a macska. Ha macskánk van, akkor nincs egér a környezetünkben, mert az egerek a macskás otthonokat elkerülik.

Szintén jó megoldás, ha egy vödörbe egy felfújt lufit teszünk, ami szinte teljesen kitölti a vödör belsejét. Ha arra magokat szórunk, és a kis sajtpusztítónk belemászik, előbb-utóbb körmével kipukkasztja a lufit, és belepottyan a vödörbe. Ekkor már csak annyi a dolgunk, hogy a vödörrel egy mezőre sétálunk vele, és ott szabadon engedjük.

Mivel szívesen tanyáznak az egerek is a szennyvíz-csatornákban, ezért ott nagyon sok betegséget, fertőzést összeszedhetnek, amit aztán tovább adnak. Megtelepedhetnek bőrükön, szőrükön az atkák, egyéb élősködők, és mindezt behozzák otthonunkba is.

Általában az állatok betegsége nincs hatással az emberek egészségére, de például a szőrükre, az arra tapadt porra az arra érzékenyek allergiások lehetnek.

Ha túlságosan nagy számban szaporodnak el, akkor szakember segítségét kell igénybe venni az irtásukhoz.