Az ágyi poloskával való első találkozás jelei rendszerint a lábakon vagy a kézfejen megjelenő apró, viszkető és piros kis pöttyök, melyeket hiába próbálunk kenőccsel kezelni, nem múlnak el, vagy akár jobban begyulladnak.

A gyanú még inkább felmerül, ha már orvosnál – bőrgyógyásznál is jártunk, és kiküszöböltük esetleges étel vagy egyéb külső tényező által okozott allergia lehetőségét. Ezért érdemes otthonunk átvizsgálása is, és átgondolni milyen környezetben tevékenykedtünk az utóbbi napokban.

Lakásunkban számos rovar fordulhat meg (nagy részük ártalmatlan az emberre), különösen, ha zöldövezettel – kerttel vagy háziállattal is rendelkezünk, utóbbiak esetében főleg bolhákról vagy egyéb élősködő atkákról lehet szó.

Jelenlétüket nehéz észre venni, hiszen kisméretűek és nagyon jól el tudnak bújnak szűk helyekre, ám amikor csípés nyomát és viszketést észlelünk, ezek utalhatnak lehetséges vérszívó rovarra. Jól figyeljük meg a csípések nyomát, gyakoriságát és azt is, hogy a test milyen részén helyezkednek el, ezen információk segíthetnek beazonosítani milyen rovarról lehet szó.

Az ágyi poloska, mint a bolha, leginkább a fedetlen testrészeket csípi meg, ezért főként a végtagokon vehetők észre a vérszívó nyomai.

Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy ágyi poloska csípett meg?

Az ágyi poloskák csípése akár 2 hétig is észrevehetetlen maradhat, hiszen általában nem figyelünk fel azonnal a jelekre. Maga az állat hetente egyszer vagy kétszer szívhat vért (felnőtt egyedek esetében) de akár gyakrabban is, ha fiatal egyedekről van szó.

Maga a csípés még nem konkrét bizonyitéka, hogy ágyi poloska került be az otthonunkba, könnyen más rovar is lehet az okozó, és az is megeshet, hogy más helyen szereztük be a nyomokat – gondoljuk végig, hol jártunk, és milyen körülmények között. Ha azonban a csípések, mint apró lábnyomok követik egymást a bőrünkön, akkor lehet gyanakodni a poloskára is.

Honnan tudjuk, ha ágyi poloska van az otthonunkban?

100%-ban akkor tudhatjuk, hogy poloskáról van szó, ha tetten érjük a rovarokat. Egyéb nyomok, mint például az ürülékük és a lárváik maradványa szintén utalhatnak a jelenlétükre. Ezek a nyomok több ideig megmaradhatnak és nehezen lehet eldönteni, hogy időközben jelentek-e meg új csípések, ezért cseréljük le az ágyneműt amint észrevettük a csípés nyomait, ez sokat segíthet abban, hogy hol is keressük a tettest.

Az ürüléknyomok az első jelei lehetnek annak, hogy élősködő rovar költözött otthonunkba, ezt minden esetben ellenőrizni kell. Apró, fekete színű pöttyöket kell keresni az ágy környékén, az ágyneműn és a környező területeken. Minden olyan hely gyanús lehet, ahol sok időt töltünk éjjel, ezért is olyan jellemző rész az ágy környéke, hiszen ott alszunk.

Hogy még jobban összezavarodjunk, hasonló pöttyöket pókok és legyek is hagyhatnak, ezért fontos, hogy minden szempontot figyelembe vegyünk mielőtt az a következtetést vonjuk, hogy ágyi poloskával van dolgunk.

Ágyi poloska ismertető jelei

A poloska hossza 4 és 8 mm között változik, színe rozsdabarna. Ízelt csápja négy részes, három pár lába van összesen. Természetesen nem szükséges nekiállni ezeket számolni, de néhány képet megtekintve az interneten viszonylag könnyen fel lehet ismerni az ágyi poloskát.

Nem tud repülni, csak apró, szárnykezdeménnyel rendelkezik. Jól felismerhető a több részből álló potroha. Mint minden vérszívó rovar, az ágyi poloska is rendelkezik jellegzetes hosszúkás, vérszívásra szolgáló szájszervvel, mely fejük alsó részén található.

Mivel fizikai tulajdonságai eléggé hasonlóak más kisméretű, élősködő rovaréhoz, ezért összekeverhető más tetű típusokkal, melyek az emberre ártalmatlanok. Ha nem vagyunk biztos az ágyi poloska jelenlétében, érdemes szakembert kérni az azonosításhoz.

Miért jelenik meg ez a vérszívó az otthonokban?

Az ágyi poloska nem valami modern időkből származó rovar, hanem már az ókori leletek között is megtalálták ezen állat maradványait. Az 1950-es években sikerült komoly mértékben lecsökkenteni megjelenésüket a szintetikus rovarirtók (például DDT – Dichlorodiphenyltrichloroethane, főleg mezőgazdaságban használt rovarirtószer) alkalmazásának köszönhetően. De emellett az életszínvonal emelkedése, a nyomortanyák felszámolása és fejlődések az építőiparban sokat javítottak a higiéniai feltételeken.

2000 óta azonban számuk ismét el kezdett növekedni világszerte: ez főként annak tudható, hogy a poloska jelenlétekor nem megfelelő irtószerrel, vagy technikával történik a kiirtásuk. A helyzeten nem segít az sem, hogy vidékről egyre nagyobb tömeg áramlik a városokba, sok esetben alakítva ki zsúfolt szállásokat. A poloskák szaporodása világszerte érezhető, nem csak Magyarországon, hanem külföldön is.

Az ágyi poloskák többnyire passzívan, azaz valami által kerülnek be otthonainkba, például bútorokkal, vagy akár szállodából, illetve ismerősi látogatás után behurcolva. Amint bekerülnek, már aktívan, minden korlátozás nélkül terjedhetnek egyik helyiségből a másikba, de még különböző otthonok – panellakások között is könnyen közlekednek, hiszen a közművek bevezetései miatt nincsenek elszigetelt lakások.

Ezért, ha társasházban lakunk és jogos gyanúnk van arra, hogy ágyi poloska fertőzésről lehet szó saját otthonunk vagy más lakásnál, tanácsos a lakóközösséggel beszélni, és ha szükséges, nagyméretű, minden lakást körbefogó rovarirtást rendezni. Erre a célra egy szakosodott cég segítségét kérjük, ne mi magunk kísérletezzünk különböző célú irtószerekkel. Nem megfelelő használatuk akár halálos mérgezéshez is vezethet.

Társasházakban, panel épületekben szigorúan tilos gáznemű írtóanyaggal kísérletezni, hiszen ezek a közművek vezetékeinek résein és más helyeken felszivároghatnak a felettünk vagy mellettünk lévő lakásokba, ahol súlyos mérgezést vagy halált is okozhatnak. A társasházaknál a közös képviselő rendszeres rovarírtásról gondoskodik, de az élősködők megjelenését minden esetben jó ötlet azonnal bejelenteni, ezzel elejét lehet venni a robbanásszerű elszaporodásuknak.

Az ágyi poloska kedvenc búvóhelyei

Az ágyi poloska alapszabályként mindenhol el tud bújni, ahova a testét be tudja préselni. Ez pedig eléggé keskeny, így szinte nincs olyan része az épületnek, ahol ne lennének fellelhetők. Az ágy fertőzöttsége gyakori, a matrac oldala és alja, a keret, az ágyrács, ezek azok a pontok, ahol nagy számban fellelhetők. De bebújnak a bútorok illesztéseibe vagy akár olyan extrém helyekre, mint a képkeretek hézagjai.

Szintén érdemes ellenőrizni az ágyneműt, függönyöket, szőnyegek alatti területeket, foteleket és minden mást. Az elmondható, hogy még laikusként is viszonylag könnyű, percek alatt megtalálhatók a poloskák élő vagy elpusztult egyedei, főleg, ha a fertőzöttség már előre haladott.

Milyen problémákat okozhatnak?

Csak egy kis csípés, ennyi az egész – gondolhatjuk, kicsit viszket, majd elmúlik. Ám az ágyi poloskák olyan fertőző betegségek hordozói, mint például lépfene (A csípés helye bevörösödik, égési sebhez hasonló lesz a bőr, és pár nap elteltével egy genny tartalmú hólyag képződik, ami érdekes módon nem fáj, csak viszket. Minél hamarabb orvoshoz kell fordulni, mert ha vérbe kerül a kórokozó akár szepszist is okozhat.).

Emellett másféle betegségek is összeszedhetők tőle, ide értve a makacs lázat, tífuszt és még egy sor, vírusok útján terjedő betegséget. Az ágyi poloska a táplálkozása során szívja az emberi vért, és ekkor adja át a kórokozókat is.

Védekezés az ágyi poloska ellen

Jó tudni, hogy bizonyos kártevők elleni védekezés törvénybe írott, főleg az olyanok ellen, melyek esetében fennáll a (csoportos) fertőzés lehetősége is. Ezért 1997-ben megjelent a CLIV. törvény (az egészségügyről) – ennek 73. § (1) bekezdése tisztán kimondja, hogy „a betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros, külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtásáról a terület, épület tulajdonosának, illetve kezelőjének rendszeresen gondoskodnia kell. A terület, illetve épület használói az irtást tűrni kötelesek”. Azaz bármilyen kórokozó, legyen az rágcsáló vagy rovar, amely károsíthat, a tulajdonosok kötelesek kiirtani azt.

A fent idézett szöveg a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a járványügyi rendelet), külön jogszabály.

A rendelet 36. § (1) bekezdése alapján, meg kell akadályozni az ilyen kártevők megtelepedését és elszaporodását a fertőző betegségek vagy egyéb egészségügyi veszélyek megelőzése érdekében. Emellett gondoskodni kell arról is, hogy minden lépés meg legyen téve a kártevők visszatérésének megakadályozásában, és ha szükséges azok rendszeres irtásában.

A fenti törvény (2) bekezdésében az ágyi poloska is helyet kapott, ezért a csótánnyal együtt például a szállásadóknak kötelességük megelőző kezelést végeztetni a területen, hogy ne jelenjenek meg. Ehhez szakember szükséges, és a törvény szerint évente kétszer el kell végeztetni.

Mit tegyünk, ha mégsem tudunk megszabadulni tőlük?

Ha jogos gyanúnk van arra, hogy ágyi poloskával fertőzött az otthonunk, kezeljük a csípések okozta viszketést a háziorvos, patikus vagy a bőrgyógyász által ajánlott kenőcsökkel, de teljesen megszabadulni csak az állat kiirtásával lehet.

Hívjunk egy szakosodott céget erre a célra, hisz pontosan meg kell vizsgálni a helyszínt, felmérni, hogy milyen irtószer a legalkalmasabb a mi esetünkben, és milyen egyéb óvintézkedések ajánlottak, hogy elkerüljük az újabb fertőzést. Maga az irtás akár azonnal a felmérés után is megtörténhet, de lehetséges, hogy új időpontot kell egyeztetni, hisz a művelet komplexebb lehet. Gyakori, hogy meg kell ismételni az terület kezelését, mivel jelenleg nincs olyan eljárás, ami a még nem kikelt rovarokat is megöli. Ezért az első irtás az aktuálisan meglévő ágyi poloskákat célozza, a következő pedig a két alkalom között eltelt időszakban kikelő rovarokat.

Sajnos az ágyi poloska egy nagyon makacs állat, így egyáltalán nem ritka, hogy komoly fejtörést okoz az elpusztítása. Szakember nélkül nehéz ezt megoldani, így minden esetben érdemes hozzáértővel konzultálni.

Vannak olyan esetek is, amikor az irtást végző szakértő nem talál ágyi poloskát, vagy annak jelenlétére utaló bizonyítékot. Ilyenkor lehetőség van egy monitoring rendszer kiépítésére rövidebb vagy hosszabb távra, amely segíthet megállapítani, hogy van-e kártevő az otthonunkban vagy sem.