Sokan úgy gondolják, hogy a kártevők, különösen a csótányok csak olyan házakba költöznek be, ami már omladozik, elhagyatott és koszos. Ám ez egy téves információ és egyre több család találhatja szembe magát ezzel a csúnya kártevővel a tiszta, makulátlan otthonában.
Csótányirtás Budapesten és környékén
Elszaporodtak környezetében a rovarok vagy a rágcsálók? Hívjon most: 06-70/70-22-409, vagy küldje el telefonszámát és mi azonnal visszahívjuk!
Gondolkozhatunk rajta, mégis miért pont a mi otthonunkba költöztek be és mivel kiirtásuk sem egyszerű, a legjobb, ha beszélünk pár szomszéddal, hiszen a legtöbb esetben (társasházak és panellakásoknál főleg) ha az egyik szomszédnál csótány van, akkor a többinél is el fognak terjedni. Ezek a rovarok képesek a lefolyón vagy a fal repedésein keresztül közlekedni. Igen kellemetlen beszélgetés lehet a szomszéddal, biztosak vagyunk benne, hogy tőle jönnek át hozzánk is ezek a rovarok.
Mit tegyünk, hogy minél előbb megoldjuk a problémát?
A legelső és talán legkézenfekvőbb teendő az, hogy beszélni kell a szomszédunkkal. Hiszen hiába hívunk a mi otthonunkba kártevőirtót, ha irtás után pár héttel nagy esély van rá, hogy újra átköltöznek hozzánk ezek a kellemetlen vendégek. A téma igen kényes, ezért először mindenképpen próbáljuk meg diszkréten kezelni a dolgot, úgy hogy ne az egész folyosó azt hallja, hogy miről van szó. Próbáljunk meg túllépni a szégyenérzeten és kérjük meg a szomszédot, hogy minél előbb gondolkodjon a kártevők kiirtásáról.
Sajnos, ha ez nem történik meg, akkor valószínű az egész épületben hemzsegni fognak a rovarok. Ha azonban a szomszéd nem ért velünk egyet, azt is megtehetjük, hogy összefogunk más szomszédokkal és közösen próbáljuk meg meggyőzni a fafejű lakót, hogy tegyen valamit a csótányok ellen. Ilyenkor érdemes lehet összehívni egy lakógyűlést is, ahol együttesen meg lehetne beszélni a dolgokat.
Mit tegyünk, ha a szomszéd nem tesz semmit a csótányok ellen?
Ha a bizonyítottan szennyező lakó teljesen elzárkózik a kártevőirtás ellen, akkor a lakók tovább tudnak lépni, hiszen A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről egészségügyi kártevők elleni védekezés részének (4) bekezdése taglalja, hogy a kártevők elleni védekezésről, az irtás költségeiről és a rendszabályok végrehajtásáról a terület tulajdonosa, használója, bérlője vagy kezelője kell, hogy gondoskodjon.
Ebben a rendeletben az is benne van, hogy amennyiben a bekezdésben foglaltaknak az illető ezután sem tesz eleget, akkor a járási hivatal kötelezheti az illetőt arra, hogy védekezzen a kártevők ellen. Ez pedig azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem kell nekünk elviselnünk a makacs, önfejű szomszéd viselkedését és a csótányait is. Természetesen az a jó, ha ez a kellemetlen helyzet békés körülmények között zajlik le, ám ha ez nem sikerül, akkor nyugodtan kötelező jelleggel közölhetjük vele, hogy az ő feladata a rágcsálóirtás.