A mezei pocok egy Magyarországon is őshonos kártevő hörcsögféle. A nevét a kedvelt lakhelyéről kapta, főleg a réteken és a művelés alatt álló mezőkön találkozni vele. olykor azonban a mocsaras vidékeken is látni egy-két példányt. A méretét tekintve a kisebb rágcsálók közé sorolható, a testhossza átlagosan 10 cm, a bundája pedig barnás árnyalatú, a hasi részen jellemzően piszkos fehér színű.
A mezei pocok életmódja
A kellemesen meleg időben kint él a szabadban, télen viszont behúzódhat az istállókba és más gazdasági épületekbe. A földeken vájatokat készít, veszély esetén azokban keres magának menedéket. A vájat egy nagyobb kamrát rejt, amihez körben felszíni kijárattal rendelkező folyosók csatlakoznak. Bélésként a környékről faleveleket és elszáradt növényi részeket gyűjtöget. A mezei pocok nem igazán társas lény, a tömeges jelenlét az egyedekre akkora stresszt gyakorol, hogy elpusztulnak.
Falánk kártevő, amit azt jelenti, hogy komolyabb válogatás nélkül falja fel a különféle növényeket. Megeszi a szárat, leveleket és a terméseket is. Nagyon szapora állat, kora tavasztól elkezdve évente legalább 10-szer hoz világra utódokat. Érdekes tény, hogy a fiatal pockok már kéthetes korukban maguk is ivaréretté vállnak és szaporodnak. Az egyedek életkora a két évet is elérheti.
A mezei pocok a megfigyelések alapján 3-5 évente túlszaporodik az országban, idén januárban a NÉBIH már figyelmeztette a gazdákat a felkészülés fontosságára. Az enyhe telek miatt a pocok populáció a korábbiakhoz képest jóval több táplálékhoz jut, ez pedig az egyedszámon is nyomon követhető. Nem meglepő tehát, hogy évről-évre egyre több gazdálkodó már a tél végén nekilát a védekezésnek.
Hogyan lehet megfelelően védekezni a pocok ellen?
A NÉBIH ajánlása szerint a védekezést nem árt előre megtervezni, így nem csak a környezeti károk kerülhetők el, de az anyagi ráfordítás is kevesebb lehet.
Megelőző intézkedésként elsősorban a természetes ellenségeket kell bevonzani a mezőgazdasági területekre. A mezei pocok rengeteg állat számára jelent finom és tápláló csemegét, ilyen ragadozó például az egerészölyv, a bagoly, a hermelin vagy a róka. T-alakú ültetőfákkal a madaraknak kedvező és rendkívül kényelmes kémlelő pontokat lehet kialakítani, ahonnan kedvük szerint csaphatnak le a felbukkanó pockokra. A föld alapos átmozgatása szintén egy erősen javasolt tevékenység, a pocok ugyanis a jól megforgatott földben kevésbé tud hatékonyan elrejtőzni, ezért idővel önként távozik a területről.
A vegyszerek alkalmazása akkor jöhet szóba, ha a jelentős mértékű elszaporodás figyelhető meg. A készítmények közül csak az engedélyekkel rendelkezők használhatók. Hazánkban jelenleg az Arvalin LR szer kapta meg állandó jelleggel a szükséges engedélyeket, ez cink-foszfidot tartalmaz, ami a járatokba betaposva mérgező gázként fejti ki a hatását.
Nagyon fontos, hogy a gazdák minden esetben a megengedett szereket használják, a többi vegyi anyag ugyanis veszélyt jelenthet a védett ragadozómadarakra. Emiatt a háztartásokban megengedett rágcsálóirtó szerek alkalmazása szintén tilos.
