2019. december 14-től az Európai Unió szigorúbban szabályozza a növényegészségügyi előírásokat. Az új szabályok az utazókat is nagyban érintik.

Milyen veszélyeket rejtenek a behozott növények?

Sokan nem is gondolnák, hogy a távoli országokból magukkal hozott növények, vagy növényi eredetű termékek milyen kockázatokkal járnak együtt. A rajtuk megtelepedő, nem őshonos kártevők ugyanis elszaporodva, jelentős gazdasági és természeti problémákat okozhatnak. Az új szabályozásokat ennek a folyamatnak a megakadályozására hívták életre.

A szigorítások még a kisebb mennyiségű és saját felhasználási célra behozott termékeket is korlátozás alá vonják. Különösen az Afrikából és a Távol-Keletről hazatérő utasok csomagjai tekinthetők nagy rizikófaktorúnak. A NÉBIH már korábban is figyelmeztetett a veszélyekre.

Milyen intézkedések szükségesek az előírások betartásához?

Az Európai Unió területére minden növényi áru csak növényegészségügyi bizonyítvánnyal szállítható be. Ide tartoznak az ültetésre szánt növények, a különféle termések, a zöldségek, valamint a növényekből előállított egyéb termékek is (koszorúk, díszek stb). A mennyiség egyáltalán nem számít. Ha az Unión kívülről érkezik a növény, az eljárásoknak megfelelően kell a behozatalát végezni. Az árukhoz csatolt bizonyítványokat pedig a határokon bármikor ellenőrizhetik.

Ugyanakkor az elültetett, vagy ültetésre szánt, illetve a 2019/2072/EU rendelet mellékletében felsorolt növények csak és kizárólag a növényegészségügyi vizsgálatra kijelölt határokon hozhatók be. Vannak azonban olyan áruk is, amelyekhez ezután sem kell majd külön bizonyítvány. Ebbe a kategóriába sorolható a banán, az ananász, a datolya, valamint a már feldolgozáson átesett (szárítás, aszalás) növényi termékek is. Mivel mindenki közös érdeke, hogy a természetes egyensúlyt fennmaradhasson, nem árt óvatosnak lenni az EU országaiból származó növényekkel sem.

A probléma nem új keletű

A kártevők új területeken történő megtelepedéséért leginkább az ember tehető felelőssé. A Földrajzi felfedezésekkel ugyanis nem csak hasznos növények kerültek be Európába, hanem pusztító fajok is. Ilyen például a krumplibogár, amelynek őshazája feltételezhetően Mexikó lehetett. A rovar valamikor a 19. században jelent meg Európa országaiban, hajórakományokba bújva utazta át az Atlanti-óceánt.

A XX. században a globalizáció új lendületet adott a kártevők elterjedéséhez. Hazánkban is időről-időre jelennek meg olyan új betolakodók, akik a kényes természeti folyamatokba szeretnének beavatkozni. A különböző poloskák tipikusan ezek közé tartoznak. Az ázsiai márványpoloska például néhány éve még ismeretlen volt a Kárpát-medencében, napjainkban azonban országszerte elterjedt. Különösen ősszel lehet észlelni az egyedeket, amikor minden erőfeszítésükkel azon vannak, hogy bejussanak az otthonokba. Ez a poloska faj valószínűleg távol-keleti turisták csomagjaiba bújva érkezett.

A márványpoloskához hasonlóan fedezte fel magának hazánkat a szillevél darázs is. Ezek a rovarok Európa számos régiójában hatalmas károkat okoztak. Mivel szívósak, az sem kizárt, hogy vasúton keresztül érkeztek.