Itt a tavasz, pezsdül a természet, nyílnak a virágok, mellyel egy időben ismét előbukkannak a méhek és a darazsak. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni őket, bár kevesek előtt köztudott, hogy a darazsak ugyanúgy részt vesznek a virágok és a gabonák beporzásban, mint a méhek, valamint elpusztítják a kártékony rovarokat, mint a madarak, a kétéltűek.

Az emberek többsége szereti a méheket, a darazsaktól azonban inkább félnek.

Igaz, hogy a darazsak egy részétől van okunk tartani, egyesek csípése fájdalmas is lehet. Erre jó példa például a lódarázs és a kecskedarázs. Ha ezekkel találkozunk, jobb, ha nyugodtak vagyunk, kerüljük a konfliktust.

A darazsak közt is vannak nagyon békés fajok, egy részük nem is tud csípni, mert nincs fullánkjuk. Ebben a hosszabb cikkben megismerhetjük a Magyarországon is megtalálható főbb darázsfajok tulajdonságait.

De mit is érdemes tudni a darazsakról?

A hosszuk általában 15-20 mm, de elérheti akár fél centit is. Nem is gondolnánk, de a testfelépítése inkább a hangyára hajaz, életmódjában azonban a méhekhez hasonlít.

Érdemes megvizsgálni a méhek és a darazsak közötti különbséget is. A méhek Indiából származnak, és már 100 millió éve élnek velünk. Sokak véleménye szerint nélkülük már kipusztult volna az emberiség. Az ember szempontjából a beporzásban van hatalmas szerepük.

Az ismert, házi méh mellett több, mint ezer fajta méhet ismerünk. Fullánkos rovarok. Mivel fullánkjuk kampós, ők maguk mindenképp belehalnak a szúrásba. Szőrösek, színük sötét, feketés-barnás. Az erdei méh látszólag harcias, azonban nem tud csípni. Hasonlóan szelíd a dongó (poszméh), mely döngicsélő hangjáról kapta a nevét. Vastag szőr borítja. Bár van fullánkja, de nem használja. Hónapokon át fáradhatatlanul gyűjti a mézet, ezáltal elősegítve a beporzást.

A darázs hártyás szárnyú rovar. Kevésbé szőrös, mint a méh, általában sárga-fekete. Összetett, vese alakú szeme van, fejlett rágó szájszervvel rendelkezik. Lakóhelyét harciasan védi, kb. 2000 fajtája ismert. Bár kirágják a gyümölcsök belsejét, de alapvetően igen hasznosak, védik növényeinket a kártevők ellen.

Az alapvető különbség köztük, hogy a méhek mézzel, a darazsak ízelt lábúakkal, levéltetvekkel táplálják lárváikat, melyeket először megbénítanak, hogy testük ne induljon idő előtt bomlásnak. A másik számottevő különbség az, hogy a méheknek mindig „tollszerű” szőrük van, míg a darazsaknak elágazatlan a szőrük, mint az embereké. Ha a darazsakat jobban meg szeretnénk ismerni, akkor érdemes őket felbontani két kategóriára, mely a magányos és társas darazsak.

A magányos darazsak

A magányos nőstény párzás után előkészíti a fészket vagy fészkeket, melyek mindegyike élelmet tartalmaz a lárvák számára. A kikelő tojások ezt elfogyasztják, majd bebábozódnak. Az új darazsak folytatják ezt a ciklust.

Általában három féle módon juthatnak fészekhez. Vannak az úgy nevezett házfoglalók, amelyek már létező lyukat használnak, általában a fafúró bogarak által készítetteket. Léteznek az építők, melyek az általuk összegyűjtött anyagok (sár, agyag, növények szára) felhasználásával hoznak létre fészket, valamint vannak a kotrók, melyek a földbe ásott lyukakban alakítják ki a szállásukat.

A kürtősdarázs vályogfalba teszi a fészkét, mely fölé kürtőt épít, innen az elnevezése. A lopódarázs szintén magányosan él, megtámadja a pókokat, majd ezek szolgálnak táplálékul a kikelő lárváknak. Egyedül élnek a fazekas darazsak is, melyek nagyobb testűek és 1,5-3 cm is lehet a hosszuk. Ha nem piszkáljuk őket, nem fognak bántani.

Jellemző rájuk az is, hogy a magányos darazsak soha nem találkoznak a szüleikkel.

Társas darazsak

Vannak olyan darazsak is, melyek kolóniákat alkotnak. Általában ezekkel találkozunk a legtöbbször. Alapvető jellemzőjük, hogy darázsfészket építenek lárváik számára. Ez darázspapírból készül, mely lehet burokkal rendelkező vagy anélküli.

Általában 100-200 példány él együtt az államnak nevezett közösségben, melyet kasztokra szoktak osztani, azaz hímekre és dolgozókra. Ez utóbbiak csökevényes ivarszervvel rendelkező nőstények. Minden államnak van egy királynője is.

A társas darazsak valamilyen védett helyen – fák odújában, növényeken, esetleg földbe vájva vagy háztető alatt – fészket építenek maguknak, ami növényi anyagból, az általuk összerágott cellulózból áll. A darazsak a család növekedésével párhuzamosan a fészket is növelik.

Ezek a rovarok pici pókokkal, de növényekkel, emberi étellel is táplálkoznak (pl. dinnye, egyéb gyümölcsök). Mivel mindenre rászállnak, mint a legyek, szennyezik az ételt, gyomor- és béltünetekkel járó betegségeket okozhatnak.

Lódarázs

Az egyik legnagyobb és legveszélyesebb társas fajta a lódarázs, hazánkban ez a legnagyobb méretű darázsfajta. Zümmögése nagyon félelmetes. Jellegzetes a külseje, igazi darázs kinézete van.

Főleg az erdőben található, de ahogy csökkennek az erdős területek, egyre inkább behúzódnak a falvakba, külvárosokba. Tápláléka rovarokból áll, és még a méheket is megtámadja.

A lódarázs éjszakai állat. Háromágú fullánkját sérülés nélkül tudja visszahúzni, ezért önmaga nemcsak, hogy nem pusztul el, de korlátlan számban, egymás után is tud csípni. Szúrása akár halálos is lehet, ha valaki allergiás rá. Fulladásos tünetek esetén azonnal azonnal forduljunk orvoshoz, mivel rövid időn belül annyira bedagadhat a torkunk, hogy teljesen elzáródik a légcsövünk.

A lódarázs csípése gyakran begyullad, mert dögöket is fogyaszt. A fehérjét is evő fajok méreganyaga a legmérgezőbb. Ez a rovar nem csak csípni, de harapni is tud az igen erős szájszervével, komoly fájdalmat okozva.

Ha fészkét lerombolják, ugyanott újraépíti. Egy kolóniában akár több ezer lódarázs is élhet. Különösen akkor veszélyes, ha fészke védelmében csoportban támad. Jól alkalmazkodó képességű, ezért nem minősül védettnek.

Kecskedarázs

A kecskedarázs kisebb rovarokkal, gyümölccsel, döghússal táplálkozó társas darázs. Másfél-két cm hosszúságú, sárga-fekete színű. Bár a dolgozók csak egy hónapig élnek, de a királynő – a megtermékenyítést követően – át tud telelni, majd tavasszal, miután lerakta a petéket, egyedül kezdi meg a fészeképítést.

Német darázs

Nagyon gyakori, kisebb méretű darázsfaj, összetéveszthető a kecskedarázzsal. Fekete-sárga a potroha, fejel első része is sárga színű, amin fekete foltok vannak. Könnyen támad.

Padlásdarázs

Ez a rovar béketűrő fajta, szűkülő potroha miatt oldalról domborúnak tűnik. Egyszerű, nem emeletes, hatszögletű fészket épít növényi rostokból, melyet nyálával lazít fel. A fészek a formája miatt nagyon erős, nem csak hogy elbírja a benne élő rovarokat, de védelmet is nyújt számukra. A padlásdarázs fészke mindig lelógó, alul helyezkedik el a bejárata. A dolgozók szétrágott táplálékot juttatnak a királynőnek és a fejlődő lárváknak.

Déli papírdarázs

Egy-két cm a hossza, 100-150 darab rovar él együtt. Bár az emberek közelében él, azonban elkerüli őket, csak akkor támad, ha nagy bajt érez. Különlegessége, hogy a királynő mellett a nőstények is raknak petét, azonban ezekből a petékből csak hímek kelnek ki. Lárváikat nektárral etetik.

Hogyan lehet védekezni a darazsak ellen?

Bár a darazsak nagyon hasznosak, azonban, ha rossz helyre költöznek be, akkor valahogy meg kell tőlük szabadulni. Ennek legegyszerűbb módja, ha nem engedjük őket a közelünkbe.

A darazsak igyekeznek a fészküket valamilyen tápanyaglelőhely közelében felépíteni. Mivel a mi ételünket is szívesen fogyasztják, ezért a legfontosabb, hogy ne hagyjuk elől a maradékot, valamint, hogy lefedjük a szemetest és minden olyan dolgot, aminek erős szaga lehet. A kutya- és macskaeleséget is élelemforrásnak tekinthetik, mivel minden édes illat vonzza őket.

Figyelmesen nézzük át a garázsunkat, a fészert, egyéb kinti tárolókat, helyiségeket, és ha valahol rést találunk, azokat tömjük be, ezáltal megakadályozva a beköltözést. Figyeljünk a kutya házára, a mérőóra szekrényekre, postaládára

A védekezés egyik legegyszerűbb módja a darázscsapda, mely hatékonyan véd a papírdarazsak ellen. Kertészüzletekben beszerezhető, de magunk is elkészíthetjük. Elég, ha egy kis újságpapírt összegyűrünk, majd zacskóba téve kiakasztjuk. Ezek tulajdonképpen hamis csapdák, azt a látszatot keltik, hogy ott már darazsak élnek. A papírdarazsak például tiszteletben tartják egymás otthonát, kb. 60 métert hagynak két fészek között.

Más fajok ellen másképp védekezhetünk. Ha nem szeretnénk darazsakat a kertünkbe, elég, ha egy kis fodormentát kakukkfüvet ültetünk. Az eukaliptusz és a fehér üröm is hatásos lehet. Mivel ezek a rovarok nem szeretik a mentát, ezért, ha egy vatta vagy szivacs darabra ezt az illóolajat csepegtetjük, távol tarthatjuk őket. Ha már beköltöztek hozzánk a darazsak, és birtokba vették kertünket, akkor egy is szegfűszeges citromlével is távol tarthatjuk őket, ha az asztalra, vagy a kert olyan pontjára tesszük, ahol sokat tartózkodunk.

Segítségkérés szakembertől

A darazsak esetében fokozottan igaz, hogy érdemes szakembert hívni a kiirtásukhoz. A munka komoly szakértelmet igényel, valamint védőfelszerelés használata kötelező.

Eredményes akkor lehet az irtás, ha már kész a fészek, mert ilyenkor lehet elpusztítani a benne tartózkodó dolgozókat és a királynőt. A darazsak minden évben új fészket építenek maguknak, ezért megelőzni sem lehet a kialakulásukat, mivel nem tudni, hogy hol építik fel a következőt.

Otthoni módszerrel nem szabad nekiállni a darázsirtás folyamatának, mert egy darázscsípés nem jelent túl nagy veszélyt – kivéve, ha valaki allergiás rá, – azonban mikor egy egész fészeknyi támad, annak akár halálos kimenetel is lehet.

Emellett mi azért sem tudunk hatásosan védekezni, mert a fészekből a lárvák 4-6 héten belül kikelnek, és a probléma újra fennáll. A királynő nem tartózkodik mindig a fészekben, a visszatértekor pedig rohamtempóban újraépíti azt.

Általában permetezést és porzást használnak a szakemberek, melyektől a fészekben lévők elpusztulnak, a fészken kívüliek pedig a riasztó hatás miatt nem mennek vissza. Fontos a megfelelő hatóanyag, és az, hogy a fészek minden egyes pontjára eljusson.

A fentiekből is látszik, hogy a darázsirtás komoly feladat, és csak akkor lássunk hozzá mi magunk, ha rendelkezünk a szükséges szakértelemmel és felszereléssel.