2020-tól várhatóan az egész Európai Unió területén beszüntethetik a kémiai vegyszerekkel történő légi szúnyogirtást, annak ellenére, hogy többek között hazánkban is ez az egyik leggyakrabban használt módszer. Mivel az eljárás csupán a kifejlett szúnyogokat pusztítja, így ehelyett szeretnének a szakemberek olyan alternatívákat javasolni, amelyek már a lárvák kikelését is megakadályozzák.

Szúnyogirtás Önkormányzatok és Cégek számára

Szúnyogirtás rendelne? Hívjon most: 06-70/70-22-409, vagy küldje el telefonszámát és mi azonnal visszahívjuk!

    A küldéssel elfogadja, hogy visszahívjuk (Adatkezelés)

    Ráadásul a most használatban levő szerek a szúnyogokkal közel megegyező méretű egyéb rovarokra és bogarakra is veszélyt jelentenek. A méhészeknek például évről évre komoly veszteségekkel kell szembenézniük. Az irtás idejére ugyanis képtelenség a méheket elzárni, így azok könnyen berepülhetnek a vegyszerezett légtérbe.

    Érvek és ellenérvek a biológiai irtással kapcsolatban

    A földi és a biológiai irtás Nyugat-Európában már évtizedek óta bevett módszer, ezért ezekben az országokban a légi kémiai eljárásokat rég beszüntették. Az ottani szabályozások szerint csak akkor vethetők be, ha valamilyen közegészségügyi kockázatokkal járó járványveszély lép fel. A Katasztrófavédelem itthon arról tájékoztatta a szakembereket, hogy a 2020-tól életbe lépő változások csak a kémiai vegyszerek légi úton történő alkalmazását fejezik be. A földi kémiai permetezés továbbra sem lesz korlátozva.

    A magyar szakemberek többsége szívesen venné a változásokat, abban bízva, hogy hangsúlyosabb szerep juthatna a biológiai irtásnak. A jelenlegi szúnyoggyérítés mellett ugyanis, a lefedett területeken átlagosan négy naponta kel ki új szúnyogpopuláció, tehát a módszer hatékonysága erősen megkérdőjelezhető. Ezzel szemben a biológiai szúnyogirtás eredményei sokkal jobbak és a környezetet sem károsítják, ami szintén nem elhanyagolható szempont.

    A kezelés részeként az élő vizekbe olyan baktériumokat juttatnának be, amelyek kizárólag az emberi vérrel táplálkozó szúnyogok lárváira jelentenének veszélyt. Ez azonban a légi kémiai irtással ellentétben sokkal költségesebb megoldást jelent. Vannak olyan szakemberek is, akik nem tartják túl célravezetőnek a biológiai módszereket. Szerintük ehhez olyan megfelelő körülmények is kellenének, amelyek Magyarországon nem mindig állnak fent. Fontos például, hogy a tenyészhelyek jól feltérképezhetők és megközelíthetők legyenek, de egy-egy esőzés után ez szinte lehetetlen.

    Az áradások során rengeteg kisebb-nagyobb lápos terület marad vissza, amelyek mindegyike potenciális lárvatelep lehet. Ezek meghatározása és kezelése nagyon sok időt és energiát emésztene fel. Gondoljunk csak arra, hogy a májusi árhullámok levonulása után is mennyi pocsolya szokott keletkezni. Ezek nagy része sem gyalog, sem pedig járművel nem érhető el. Arról nem is beszélve, hogy a tenyészhelyek közül sok magántelken található, ahová a szakemberek nem mehetnek be engedély nélkül. Emellett a jelenleg is életben levő szabályozások értelmében a természetvédelmi területeken tilos biológiai irtást végezni, ami még inkább megnehezíti az Uniós előírások bevezetését.

    Hogyan zajlik jelenleg a kémiai szúnyogirtás?

    Jelenleg Magyarországon kétféle módszer terjedt el. A légi megoldás során a szúnyogirtás köddé porlasztott idegméreg felhasználásával történik. Ez a méregfelhő azonban csak a repülő szúnyogra és rovarokra hat, a földön meghúzódó példányokban és lárvákban nem tesz kárt. Mivel a szúnyogok leginkább éjjel aktívak, ezért a légi kémiai vegyszerezés is csak ebben a napszakban lehet eredményes.

    A légi irtás mellett napjainkban egyre több helyen végeznek földi kémiai permetezést is. A nagy teljesítményű motor által előállított ködfelhő így már a talaj közelében megbúvó szúnyogokra is képes hatni. Az MTA egyik kutatása szerint a kémiai eljárással végzett irtások esetében az elpusztult szúnyogok aránya más rovarokhoz képest csupán 0,1% volt, tehát leginkább nem a vérszívók estek áldozatul.

    A kémiai irtásnak emellett vannak egyéb kapcsolódó járulékos kockázatai is. A rovarok pusztulásával ugyanis sok olyan élőlény kerülhet veszélybe, amelyek táplálékát ezek adták. Gondoljunk csak például a levéltetveket serényen fogyasztó katicára.

    Hogyan működik a biológiai szúnyogirtás?

    A biológiai módszernél első körben fontos a tenyészhelyek felkutatása és vizsgálata. Az irtás csak ezek után veheti kezdetét.  Mivel szúnyogszelektív biológiai védekezésről van szó, az eljárás során a szakemberek egy olyan baktériumot vetnek be, amely közvetett módon támadja meg a lárvák emésztőrendszerét, károkat okozva benne. Erre a természetes módon elpusztult lárvák vizsgálata során jöttek rá.

    Ez a fajta megoldás viszont jóval költségesebb, mint a kémiai permetezés, hiszen sikerességét számos tényező befolyásolhatja, így a szakemberek részéről is nagyobb körültekintést igényel. Ügyelni kell például az ideális dózismennyiség pontos betartására, valamint a lárvák fejlettségi fokára.

    Mindezek megvalósítása természetesen nem lehetetlen, de szükség van egy jól működő hálózatra, amelyben a legjobb szakértők dolgoznak, és amely képes ellátni ezeket a bonyolult munkafolyamatokat. A biológiai módszer vitathatatlan előnye, hogy egyáltalán nem ártalmas a vízi élőlényekre, a szárazföldi bogarakat és rovarokat pedig nem éri el.