A legtöbb embert még a hideg is kirázza, ha azt tapasztalja, hogy valamilyen kártevő költözött az otthonába. Sajnos még a legtisztább, és legrendezettebb lakásban is rendkívül jól érzik magukat a különböző kártevők, melyek nagyon jól tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz. Költözés után, vagy használt bútor vásárlás esetén pedig sűrűn előfordulhat az, hogy olyan hívatlan vendéggel találjuk magunkat szembe, melynek létezéséről eddig még csak fogalmunk sem volt.

A esetek nagy részében pedig az ember nem is tudja, hogy pontosan milyen kártevő költözött az otthonába, így pedig a kiirtásuk sem a legegyszerűbb dolog. Megmutatjuk, most melyek azok az élőlények, melyek a leggyakrabban letelepedhetnek az otthonunkban, és azt is, hogyan tudunk ellenük védekezni.

Csúszó-mászó ellenség: Az ezüstös pikkelyke

A neve talán aranyos, kinézete és jelenléte azonban hamar pánikot tud kelteni. Az ezüstös pikkelykével a lakástulajdonosok nagy része már biztosan találkozott. 8-12 mm hosszúságú, szárny nélküli élősködő, melynek testét apró pikkelyek borítják, amit ezüstös por fed. A nőstény állat élete során több mint száz petét is képes lerakni, melyek rendkívül gyorsan fejlődnek, és éveken át is elélnek. Ezzel a kártevővel is ritkán futhatunk össze nappal, hiszen az apró állat leginkább a sötét helyeket, és az apró zugokat kedveli. Leginkább otthonunk azon területén találkozhatunk vele, ahol valamivel magasabb a páratartalom, ez pedig a legtöbb esetben a konyha, a mosdó, és a fürdőszoba.

Annak érdekében, hogy az ezüstös pikkelyke kiirtása valóban sikeres legyen, fontos, hogy csökkentsük a lakás helyiségeinek a páratartalmát, hiszen ennek következtében a kártevő nem fogja jól érezni magát nálunk. Ezután célszerű lehet minden kisebb repedést végigfújni rovarirtó spray-vel, külön ügyelve a sarkokra, és a padlóra. Ha 1-2 ismétlés után sem sikerül tőlük véglegesen megszabadulni, érdemes lehet felkeresni egy szakszerű rovarirtót, hogy végleg búcsút mondhassunk a lakásunkban megbújó kártevőtől.

Hogyan vegyük fel a harcot az aszalványmolyokkal?

A molylepkék leggyakrabban előforduló faja az aszalványmoly, mely vörösesbarna színekben pompázik, és 8-10 mm nagyságú, szárnyakkal rendelkező kártevő. A nőstény példány képes naponta akár több száz petét is letenni, így rendkívül gyorsan szaporodnak. Petéit a leggyakrabban ételek, és tápanyagok közelébe teszi le, annak érdekében, hogyha a lárvák pár napon belül kikelnek, egyből enni tudjanak. A kikelt kis kukacok jellemzően selyemszálat szőnek evés közben, a bebábozódás után pedig csupán egy hét szükséges, hogy kifejlett molylepkék legyenek. Az aszalványmoly táplálkozása igen változatos, hiszen egyaránt szereti az olajos magvakat, és a gabonaféléket is, mint a száraz tésztát, a szárított növényeket, de még a csokoládét is meg tudja dézsmálni.

Egyértelműen látszik tehát, hogy egyáltalán nem válogatós, szinte mindent elfogyaszt, amit a kamrában megtalál. Az aszalványmolyok nagyon nem szeretik a hideget, illetve azt, ha rejtekhelyük meg van bolygatva. Ha meg szeretnénk tőlük szabadulni, érdemes legelőször az egész konyhát, és a kamrát kipakolni, és kitakarítani. A tartós és száraz élelmiszereket pedig tegyük át légmentesen zárható műanyag dobozokba, hogy semmilyen kártevő ne tudjon hozzáférkőzni. Visszapakolás során dobjunk ki minden olyan élelmiszert, ami már régi, tehát a hónapokkal ezelőtt megkezdett csokitól, a liszttől mindenféleképpen szabaduljunk meg. Ezután pedig próbáljunk meg jobban odafigyelni arra, hogy abban a helyiségben, ahol élelmiszert tárolunk, mindig legyen hűvösebb, mint a lakás többi részén. Szellőztessünk sokat, de szereljünk szúnyoghálót az ablakokra.

A lakótelepi kártevő: a csótány

Ha csótányt találunk az otthonunkban, először biztosan megrémülünk tőle. Rengetegen egyenesen rettegnek ezektől a gusztustalan rovaroktól, melyek képesek akár egy kevés ételmaradékon is vígan eléldegélni. Akik lakótelepen élnek, már biztosan találkoztak életük folyamán csótánnyal, ha máshol nem, akkor maximum a szemétledobókon, és a szemét körül. A csótányok azonban a csöveken, vagy akár a falon található legapróbb repedéseken is képesek közlekedni, így könnyen lehet, hogy a szemétről egyenesen a mi konyhánkba találja magát. Igen jól tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz, rendkívül ellenállóak. Akinek az otthonában már volt csótány, az általában azt is állítja, hogy nagyon nehéz végleg megszabadulni tőlük.

Sokak szerint az erős vegyszerek helyett kipróbálhatunk ellenük néhány jól bevált házi praktikát is. A legrégibb csótányirtó praktika egyértelműen a bórsavas trükk, mely során egy tojás sárgáját kell összekevernünk 50 g bórsavval. Ebből egy krémes állagot fogunk kapni, melyből akár gombócokat is tudunk készíteni. Ha a golyó megszáradt, tegyük olyan helyekre a lakás különböző pontjain, ahol korábban már láttunk csótányt. Emellett figyeljünk arra, hogy semmilyen ételt, vagy élelmiszert ne hagyjunk elől. Ha azonban úgy érezzünk, a csótányok túljárnak az eszünkön, és hiába próbálkozunk, egyszerűen nem tudunk megszabadulni tőlük, akkor mindenképpen hívjunk ki egy kártevőirtót, aki felméri a terepet és elvégzi a lakás kezelését.