Idén ősszel új kártevőfaj elterjedéséről lehetett hallani a híradásokban. Annak ellenére, hogy a diófúró legyek már jó pár éve jelen vannak az országban, a diótermesztőkön kívül eddig nem sokan foglalkoztak a problémával.  Ugyanakkor a rovarok gyors szaporodásának köszönhetően, rövid időn belül a vásárlók is megtapasztalhatják a károk anyagi vonzatát.

Ismerd meg az ellenséged

A diófúró legyek első példányai több, mint 30 éve érkeztek Dél-Európába, valószínűleg a tengerentúli hajók diórakományaiba bújva szelték át az Atlanti-óceánt. Őshazájuk az USA, illetve Mexikó területére tehető. Sok más, idegen kártevőhöz hasonlóan, hamar otthonosan kezdték érezni magukat az új kontinensen. Magyarországon 2011-ben jelentek meg a Dunántúlon és az előjelzések szerint hamarosan a keleti országrészben is tömegesen terjeszkedésre lehet számítani.

Külső kinézetükben némileg a darazsakhoz hasonlítanak, a felnőtt rovarok fesztávolsága 8-10 mm, törzsük színe barnás, a fejrészükön pedig félkör alakú sárga folt található. A telet báb formában vészelik át, így rendkívül ellenálló fajnak nevezhetők.

Hogyan károsítják a diótermést?

A nőstény példányok megfúrják a még zöld dió külső felszínét és a dióban helyezik el a petéiket. A petékből kikelő lárvák a dió burkával táplálkoznak. A gondot ugyanakkor nem csak ezek a kis élősködők jelentik, az apró lyukon keresztül gombák és más kórokozók juthatnak el a dióbélhez, ami idő előtti rohadást eredményezhet.

Miért terjednek olyan gyorsan a diófúró legyek?

Hazánkban mindig is éltek olyan fajok, amelyek károkat okoztak a diótermésben. Ezeknek azonban természetes ellenségeik is akadtak, így esélyük sem volt arra, hogy túlszaporodjanak. A diófúró legyek viszont híján vannak a ragadozóknak. Mivel képesek védekezni a fagy ellen, a hideg évszak sem nyújthat segítséget, főleg az utóbbi évekre jellemző enyhe telek nem. A dióban kifejlődött lárvák a terméssel együtt lehullanak a földre, majd a hűvös elől a mélybe húzódnak. A rajzásuk nyár elején veszi kezdetét, ekkor a fiatal nőstények azonnal megkezdik a peték lerakását.

A védekezés szempontjából jó lenne, ha a Kárpát-medencében is megtalálható ragadozók minél előbb kedvet kapnának a diófúró legyek fogyasztására, amivel gátat szabhatnának a terjeszkedésüknek. A természet általában idővel ezt az utat választja, addig azonban a rovarok jelentős károkat okozhatnak. Bár a biológusok szerint ebben bízni egyáltalán nem jó megoldás, mivel az élővilágban sokszor nem a várható események következnek be.

Mit lehet tenni mégis a védekezéshez?

A védekezéshez már léteznek engedélyezett és bevethető irtószerek, illetve a kisebb ültetvényeken az égetéses módszer is alkalmazható. Ennek lényege, hogy a földre került és fertőzött termést a lárvákkal együtt el kell égetni, így a kártevőknek esélyük sincs az áttelelésre. A másik lehetőség, ha a fák alatti területen a lárvák számára átjárhatatlan takaró kerül elhelyezésre, megakadályozva ezzel a földbe jutásukat.